A tél fogságából szabadulni nem tudó lelkem napfényért, melegért kiált. Egyre inkább gyűlölöm a telet, a megoldás: végleges emigráció az örök tavasz földjére. A földre, ahonnan éjszakánként a Dél Keresztje mutat irányt a Sarkcsillag helyett. Minden eltelt perc, egyszersmind közelebb hozza a pillanatot, amikor az összes elkövetkező tél elől végleg elmenekülök, és végleges életteret nyerek folyton fogyó napjaim áramának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése