el vagabundo
2018. szeptember 17., hétfő
Personal
Az ősz kapujában állok. A változó színek és formák csodája simítja lelkem viharos fodrait, Mindent felülír a metamorfózis visszavonhatatlan örökös körforgása. A körülöttem lévő káoszból lassan kitörök már, bár hosszú még az út odáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése