2014. március 28., péntek
2014. március 15., szombat
Kis mai történelem lecke
Minden kommentár nélkül, csak a történelmi hűség kedvéért, amint a bal kézzel történő tisztelgés is, merthogy az a szív felőli oldal.
2014. március 12., szerda
Az körrűl vala
Magamat sem értem, miért tud meglepni még mindig, hogy a kör kizárólag önmagába képes visszatérni?
2014. március 7., péntek
Mi corazón no es de alquilar
Estoy seguro que un día vendrá mi buena suerte, porque un día me vendrá a buscar.
2014. március 6., csütörtök
Vallomás
Az egyszer volt helyekre nem volna szabad visszatérni soha. Az idő, a folyton építő és romboló, végérvényesen és visszavonhatatlanul megváltoztatja azt, amire emlékezünk. Hiába keresném az akkori létem a jelenben, mert ami elmúlt az mindörökre múlt el. Nem kel fel többé aranysziporka záporában a nap a Ló-hegy felett. Nem sóhajt könnyű hajnali párát a tó opálosan zöld vize. Nem csillan többé a déli verőfény a nyitott ablakok szárnyán. Nem poroszkál napnyugtakor hazafelé a poros utcákon a csorda. Nem fogad rejtekébe a György fenyves szélben orgonaként zúgó fái alatt. Nem leszek én sem az egyszervolt kisfiú, aki azóta is szüntelenül itt dörömböl bennem, fáradhatatlanul.
2014. február 23., vasárnap
Az kikeletrűl vala
Hat nap és márciust írnak a naptárak, bár a tavasz már itt settenkedik körülöttünk. Semmi kétség, a gerlék és szarkák fészket raknak, sorra nyitnak a korai virágok és néhány napja megérkezett az első gólya is. Ez már nem mérhetetlen elbizakodottság és optimizmus, ez már maga a tavasz feleim.
2014. február 9., vasárnap
Télvégi státusz
Fele lányomat és lovamat, egész királyságomat adnám egy fájdalommentes napért. Hideg verítékben fürdik testem és lelkem és jeges rémület szorítja szívemet minden másodpercben. Valahogy így...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
